Hát írhatják, meg mondhatják nekem a szakkönyvek, meg védőnénik, hogy a féléves kor körüli gyakori ébredés nem ritka, ettől nem lesz kevésbé idegesítő a jelenség. A tortúra úgy indult, hogy kb. egy hete döntés született arról, hogy Fanni immáron nagylány, így éjszaka nem cicizhet. Szóval radikálisan kiiktattuk (apjával egyetértésben, elvégre az éjszakai áriák őt is érintik) a számára teljesen természetes éjszakai cicizéseket. Szám szerint kettőt. Az első cici még éjfél előtt szokott érkezni, ezzel kapcsolatban rájöttünk, hogy esti kétszeri szopival és alapos lefekvés előtti itatással kitolható hajnali fél kettő és három közé. Amikor is nem kap cicit a leányzó, hanem csak esetleg vizet. (Hahaha, a cicifüggő leányom, vizet kap. Borítékolható volt a lázadás) A következő ébredés az első napokon (mint korábban is) fél négy körülre esett imígyen, amikor is sírdogálás lett a vége, majd némi alvás után fél hatkor végre cici. Nemkicsi...:) Ám az elmúlt két napban azonban Fanni megunta a szívatást, és nagyjából kétóránként jelzi, hogy utálja az új rendszert. Én is. De nincs visszaút, egy ekkora leányzó már nem cicizhet éjszaka, és punktum! Majd csak túlélem valahogy ezt az időszakot is.
Pedig kicsit fájó szívvel gondolok éjszakai zaklatásaira, amikor is hangosan jelezte, hogy cicizni szeretne, anya ugrott, kivette a kiságyból a szemét kinyitni sem hajlandó gyermekét, megkínálta az áhított cicivel, amit ő mohón szívni kezdett vagy éppen csak nyalogatott, majd ha megunta, a szemét továbbra is zárva tartva hátat fordított és tűntetően tovább aludt. Egyszer-egyszer próbáltam suttyomban büfiztetésnek álcázva ölelgetni, de ő felemelte a fejét, rámszegezte a szemét afféle "anya, normálisvagy? nemlátodhogylaszom?" szemmel, majd merően a kiságyába bámulva jelezte, hogy lott lenne a helye. És ez csak kétszer volt egy éjjel... Ahhh... Tegnap éjjel ötször kelt. Kellőképpen zabosan ébredtem ma. Ő pedig egyáltalán nincs szokva ahhoz, hogy anya kemény hangon pattogjon vele. Zokogni is kezdett többször, majd bömböléssel folytatta. Persze ettől én még zabosabb lettem. Meg attól, hogy visszatértek a babakocsis ordibálások is. Sok ez nekem így egyszerre... Brrr....
Persze megalkottuk a jelenség elméleti hátterét is:
- szeparációs szorongás - erre abból következtetünk, hogy ringatva elalszik (korábban nem tette), és a megszokottal szemben később mentünk be mellé aludni, tehát akár hiányolhatott is bennünket
- mozgásfejlődési ugrás - nagyon fel akar ülni, sőt fel is ül néha, bár még csak hasizomból elég fura technikával, a mászásban is jól halad
- a frissen bevezetett husi miatti szomjúság
- a hirtelen beállt meleg miatti szomjúság
Meglátjuk ma mi lesz....
Utolsó kommentek