Kislányom, hányszor mondtam már hogy, indulás fürdeni? Nincs is annyi ujjad, hogy meg bírd számolni.
De apa, ha mindig elölről kezdem, akkor van, néézd... (s nyitogatja az ujjait 10 után még egyszer kezdve)
Kislányom, mikor lesz az óvodában szünet?
Milyen szünet, anya?
Hát a nyári szünet, amikor nem kell oviba mennetek.
Szerintem valamikor nyáron lesz anya...
- Képzeld Anya, én ki tudom gondolni a zenéket és hallgatom őket hogy szólnak a fejemben! A kedvenc zenémet is ki tudom gondolni, azt amiben azt éneklik, hogy a kör közepéből majd hiányzom.
Úgy tűnik kedveli az Eddát, a kocsiban hallhatta, mert mára azért nem vagyok akkor Edda…
Többször éltem már át életem során, hogy úgymond megértettem, átéreztem egy egy hatalmas közhely, közhelyes mondás mögötti érzést. Az első, amire emlékszem az "apró darabokra törve hullt szét a pillanat, mint egy szép kristály" vagy valami ilyesmi körmondat tinédzserkorom…
Utolsó kommentek